A vidéki zseniről Erdődön
Az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztek megyénk egyik leginkább erre hivatott településén, Erdődön. A 171 évvel ezelőtti események előtt istentiszteleti közösségben, koszorúzással és ünnepi műsorokkal tisztelegtek.
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságának helyszínén a szeles időjárás ellenére szépen összegyűltek a költőre és a forradalomra visszatekinteni. Pénteken délelőtt 11 órától a teljesen megtelt erdődi református templomban Kaszaniczki Csongor házigazda lelkipásztor hirdette az Igét Jeremiás könyve 3. részének 12. verse alapján: “Menj el és kiáltsd e szókat észak felé és mondjad: Térj vissza, elpártolt Izrael, ezt mondja az Úr, és nem bocsátom reátok haragomat, mert kegyelmes vagyok én, ezt mondja az Úr, nem haragszom mindörökké.” Lehet március 15-ét rosszul ünnepelni, azaz formálisan, úgy ha csak emlékezünk, és beszélünk róla, ha csak felvázoljuk a lehetőséget, hogy mi lehetett volna. Ám lehet jól is ünnepelni. Mi keresztyének akkor ünnepeljük helyesen és jól ezt a nemzeti ünnepünket, hogyha az Ige fényében látjuk meg magunkat. Istent ne hagyjuk ki a számításainkból. Ő legyen mindig az életünk centrumában. Az igei üzenet így hangzott a gyülekezet felé:
„Térj vissza, igazán, szíved szerint, lelkedben az Istenhez. Úgy, mint egyén, úgy, mint közösség, úgy is, mint nemzet.”
– mondta Kaszaniczki Csongor.
Az igehirdetésre megfelelő válaszként érkezett Petőfi Sándor: Isten csodája című verse Varga Sándor színművész tolmácsolásában: Mi lesz belőlünk?… ezt én kérdezem, De mily kevesen gondolnak vele. Oh nemzetem, magyar nép! éltedet Mindig csak a jó sorsra bízod-e?”
Kereskényi Sándor irodalomtörténész, muzeológus előadását is a templomban hallhatták az ünneplők. Petőfi életét csak az értheti meg, aki tragédiában és komédiában nyakig benne van. Mi vajon hogyan építjük fel az ő életrajzát: a plebejus, a forradalmár, az alkotó egyén, a „vidéki fickó”… – tért ki az 1930-as évek Petőfi-képére az előadó, majd
egy gondolat erejéig napjaink egyik meghatározó személyiségére is utalt, arra a másik „vidéki zsenire”,
akivel – az előadó szerint – gyűlölködve szeretnénk azonosulni, aki hiúságunk legnagyobb kihívása, és legnagyobb reményünk. Naponta meg kell küzdenünk Petőfi Sándor újbóli, belső felépítésével, ehhez kívánt erőt, kitartást és sikereket Kereskényi Sándor.
Nagy Csaba tárogatóművész vezetett a templomi éneklésben, a nemzeti imádság eléneklésében, majd a kinti éneklésben is. Istentisztelet után a református templom előtt található Petőfi-Szendrey szoborcsoportnál folytatódott az ünnepség, ahol Lukács Gyöngyi iskolai aligazgatónő konferálásával köszöntött Marius Ovidiu Duma polgármester, Pataki Csaba Szatmár Megye Tanácsának elnöke, Petneházy Attila magyar–magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztos, és szavaltak az erdődi gyermekek.
A koszorúzást követően, az ebéd Erdőd Város Rendezvénytermében. Kovács Aletta helyi magyartanárnő kitűnően felkészített diákjai tárták a nagyérdemű elé a forradalmi események hangulatát, végül pedig egy kétnyelvű Petőfiről szóló könyvet mutatott be Stefan Berci baptista pásztor. Hozzászólt Elek György újságíró is, buzdítva mindenkit értékeink felmutatására. Az Erdődi Petőfi Kör ismét méltóképpen szervezte meg a helyi március idusát.
